Bóly címere




Csücsköstalpú pajzs zöld színű hármas halomjában: az 1093-as Szent László dokumentumban leírt Bolok nevű, 3 domb közötti (Marienberg, Temető-domb és Alsó-Tukár) őstelepülésre utal.

Ezüst hármas folyószalag hullámzik: a jelenlegi bólyi polgárok 3 folyó mellől származnak - a németajkúak a Duna mellől, a Felvidékről idetelepítettek a Vág folyó partján lévő Negyed településről, valamint a lakosok egy harmadik része a Kőrösök mentéről települt ide.

Középen arany színben ragyogva Nepomuki Szent János áll a középső dombot kissé eltakarva: a település védőszentje és a templom védőszentje is Nepomuki Szent János, akinek alakját a Mária Terézia-kori Bóly mezőváros pecsétje is őrzi.

A település vallási arculatát tükrözi a Nepomuki Szent János kezében tartott kereszt: a település 80 %-os katolikus lakosságára utal, míg a fölötte lévő nyolcágú csillag a város református vallású (Felvidékről idetelepített) lakosságát jeleníti meg.

Az alacsonyabb, jobboldali dombon zöldszárú és arany színben virágzó káposztavirág: a káposztavirág a települési lakosság 30 %-át kitevő Negyedről idetelepítettek falucímerét idézi. A Vág folyó mellett kiemelt tevékenység volt a szántóföldi kertészkedés és a káposzta termelése.

A baloldali dombon karózott szőlőtő zöld levelekkel és két nagy aranyszínű szőlőfürt látható: az idetelepült németajkúak honosították meg a karós szőlőművelést, mely az egyik legfontosabb növénnyé vált az évszázadok folyamán.

A címerpajzs fölötti arany korona a liliomos ágakkal: Bóly és térségét birtokló Batthyány és Montenuovo család hercegi rangjára utal. Batthyány Julianna grófnő férje a herceg Montenuovo Vilmos.

A pajzs alatt a jelenlegi fő mezőgazdasági termelést és a kiváló mohácsi síksági termőföldet jelképezve gabonakalász és leveles, címeres kukoricaszár koszorúja látható.

Ez alatt betűszalag van, rajta a város neve Bóly, valamint a címer alapítás ideje (emlékezve a millecentenáriumra, az 1996 évszám olvasható rajta).