Bóly cÃmere

Csücsköstalpú pajzs zöld szÃnű hármas halomjában: az 1093-as Szent László dokumentumban leÃrt Bolok nevű, 3 domb közötti (Marienberg, TemetÅ‘-domb és Alsó-Tukár) Å‘stelepülésre utal.
Ezüst hármas folyószalag hullámzik: a jelenlegi bólyi polgárok 3 folyó mellÅ‘l származnak - a németajkúak a Duna mellÅ‘l, a FelvidékrÅ‘l idetelepÃtettek a Vág folyó partján lévÅ‘ Negyed településrÅ‘l, valamint a lakosok egy harmadik része a KÅ‘rösök mentérÅ‘l települt ide.
Középen arany szÃnben ragyogva Nepomuki Szent János áll a középsÅ‘ dombot kissé eltakarva: a település védÅ‘szentje és a templom védÅ‘szentje is Nepomuki Szent János, akinek alakját a Mária Terézia-kori Bóly mezÅ‘város pecsétje is Å‘rzi.
A település vallási arculatát tükrözi a Nepomuki Szent János kezében tartott kereszt: a település 80 %-os katolikus lakosságára utal, mÃg a fölötte lévÅ‘ nyolcágú csillag a város református vallású (FelvidékrÅ‘l idetelepÃtett) lakosságát jelenÃti meg.
Az alacsonyabb, jobboldali dombon zöldszárú és arany szÃnben virágzó káposztavirág: a káposztavirág a települési lakosság 30 %-át kitevÅ‘ NegyedrÅ‘l idetelepÃtettek falucÃmerét idézi. A Vág folyó mellett kiemelt tevékenység volt a szántóföldi kertészkedés és a káposzta termelése.
A baloldali dombon karózott szÅ‘lÅ‘tÅ‘ zöld levelekkel és két nagy aranyszÃnű szÅ‘lÅ‘fürt látható: az idetelepült németajkúak honosÃtották meg a karós szÅ‘lÅ‘művelést, mely az egyik legfontosabb növénnyé vált az évszázadok folyamán.
A cÃmerpajzs fölötti arany korona a liliomos ágakkal: Bóly és térségét birtokló Batthyány és Montenuovo család hercegi rangjára utal. Batthyány Julianna grófnÅ‘ férje a herceg Montenuovo Vilmos.
A pajzs alatt a jelenlegi fÅ‘ mezÅ‘gazdasági termelést és a kiváló mohácsi sÃksági termÅ‘földet jelképezve gabonakalász és leveles, cÃmeres kukoricaszár koszorúja látható.
Ez alatt betűszalag van, rajta a város neve Bóly, valamint a cÃmer alapÃtás ideje (emlékezve a millecentenáriumra, az 1996 évszám olvasható rajta).