Bóly város története

Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme, a település 1997-ben kapta meg a városi rangot. Története, ahogy ezt a földből előkerült régészeti emlékek bizonyítják, a késői kőkorba (neolit) nyúlik vissza. Ez azt jelenti, hogy Kr.e. több mint 3000 évvel városunk területén már pattintotta és csiszolta szerszámait az ember.

Bólyról 1093-ból, Szent László idejéből származik az első írásos emlék, mely Bolok néven, egyházi birtokként emlegeti a települést, bár a temetőben található Római Castrum korábbi idők emlékét idézi.

A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1703-ban Bóly a törökök kiverésében jelentős érdemeket szerzett Batthyány Ádám gróf tulajdonába került.

A kialakuló uradalmi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek utódai ma is lakják e települést.

A XIX. század végén a falu és az uradalom - házasságkötés révén - a Mountenovo hercegi család birtokába került és maradt 1945-ig.

A Batthyányak-Mountenuovok idején alakult ki a település mai arculata, ligetes, széles utcáival, közterületeivel. Ekkor lett térségi központtá, vált híressé kézműipara.
A II. világháború után a Németországba kitelepítettek helyére felvidéki és bihari magyarok érkeztek.


A falu birtokosai fokozatosan fejlesztették ki az elhagyott, elhanyagolt földeken a gazdaságukat. 1792-től pusztáikon nagyüzemi gazdálkodást vezettek be, s fejlesztették, korszerűsítették a szőlőművelést is. 1770-ben svájci tehenészetet létesítettek, a gazdaságban foglalkoztatott szakemberek irányításával.

A termékeny földeken jelenleg is gazdagon virágzó növénytermelés folyik. A mezőgazdasági nagyüzemeinek gabona- és vetőmag termelése európai-hírű. A települést övező lankákon dúsan terem a zamatos borszőlő, melyből a híres pincesorban készül a hegy leve.

A pihenést, kikapcsolódást szolgálja a feszített víztükrű uszoda, a jól kiépített kerékpárutak, lovaglási, vadászati lehetőségek, a Kastélypark teniszpályái.

A korszerű infrastruktúrahálózat és Ipari Park mellett megtalálhatók a népi kézművesség hagyományait őrző mézeskalácsos, illetve gyertyaöntő mesterek is.


A képen König Róbert História-Hall című falfestmény együttesének részlete látható, amely Bóly történetét meséli el apokrif és valós visszaidézések segítségével, a művész szabad megfogalmazásában.

A képet Puskás Bálint készítette.